Csengelén is áthaladt az olimpiai láng 1936-ban!

Az Est című lap 1936. július 29-i számában jelent meg egy tudósítás az olimpia láng magyarországi útjáról, mely a csengeleieknek érdekes lehet.

Az írás részletesen leírja, hogy az olimpiai fáklyát az országhatárnál, Horgosnál vették át a magyarok, majd Szegeden és Kisteleken át Kiskunfélegyházára futottak vele. Ez idáig nincs is semmi különleges a dologban, viszont Az Est azt is írta, hogy „Lázár János aranyjelvényes atlétának [adták át], hogy induljon vele tovább, neki a kettős határnak, a csengelei tanyáknak, Kisteleknek.” Az újság tudósítója autón követte a láng útját, és telefonon küldte el beszámolóit. Érdekes módon a szegedi Délmagyarország című lap a „csengelei tanyákat” nem említette tudósításában. 

Hogyan kerülhetett Csengelére az olimpiai fáklya? 1936-ban még a község nem létezett, viszont Csengele kapitányság jóval nagyobb volt, mint a mostani közigazgatási terület. A déli határ akkor kb. 5-6 kilométerre Szeged felé lenyúlt, sőt egy része az 5-ös számú nemzetközi utat is érintette. 

Szemléltetetésül itt az egykori Csengele kapitányság térképe! Zöld színnel a kapitányság határa jelölve, a piros szín az 5-ös számú nemzetközi utat jelzi (kék színnel a Kistelek-Kömpöc közötti út, s egyben a mostani közigazgatási határ jelölve). A rajzon látni lehet, hogy a csengelei kapitányság csücske belelóg az 5-ös számú útba, így ha csak kb. 1,5 km hosszan is, de valóban a csengelei tanyákon is áthaladt az 1936-os olimpia fáklyája!  

 

    

                                           Az Est tudósításának részlete