Erzsébet királyné és a kocsányos tölgyek

Mostanában, hogy a kocsányos tölgyfacsoport kedvelt kiránduló hely lett, több embertől is hallottam már arról, hogy az „öregek elmondása szerint” ezeknél a fáknál annak idején Erzsébet királyné is megpihent, amikor erre utazott. A meseszerű történetnek sajnos nincs valóságalapja, Erzsébet királyné soha nem járt Csengelén. Az emlékezés összekeveri az egykori Erzsébet-ligetet a kocsányos tölgyekkel.

Már eleve az problémás, hogy miért utazott volna erre a királyné, hiszen a 19. század második felében Csengele pusztaság volt, bérföldekkel felszabdalva. Itt az égvilágon semmi sem volt, csak borzasztó állapotú utak, melyre az itt gazdálkodók folyamatosan panaszkodtak. Felvetették azt a lehetőséget is, hogy a kedvenc üdülőhelyére, Herkulesfürdőbe menet pihent meg Csengelén, de ez már megint lehetetlenség, hiszen miért zötykölődött volna hintón sok száz kilométer, amikor már vonatok is jártak.

A tölgyfacsoportnak sokáig nem volt ismert az ültetési ideje, azt 1900 és 1905 közöttire saccolták. A 2015-ös viharban kidőlt fák évgyűrűiből viszont kiderült, hogy 124 évesek, vagyis 1891-ben ültették őket. Erzsébet királynét 1898-ban gyilkolták meg, így ha még ebben az évben is járt volna a csengelei erdőben, akkor is a tölgyfacsoport még maximum hét éves lett volna.    

Mégis hogyan vetődhetett fel Erzsébet királyné alakja Csengelével kapcsolatban? Úgy, hogy a kedvelt asszony emlékének megőrzésére Darányi Ignác földművelésügyi miniszter 1898 őszén emlékfaültetési akciót szervezett. Szeged – ahová akkor Csengele is tartozott – is csatlakozott a felhíváshoz. A Szegedi Hiradó 1899. február 28-i számában jelent meg erről az „Erzsébet királyné ligetje” címmel egy írás: „A boldogult emlékű királyné, a tőlünk oly hirtelen megvált nagyasszony emlékezetét kegyeletes kézzel örökíti meg Szeged város. A közgyűlés határozata értelmében az újszegedi népkertet ezentúl Erzsébet királyné ligetjének nevezik, s a liget címét nagy táblára festeti meg a tanács. Ezenkívül Újszegeden, Csengelén, s a város alsótanyáján ligeteket szentelnek a dicső királyné emlékének. A ligeteket Kiss Ferenc kir. főerdész javaslatára a nagylevelű hársak ültetésével alkotják meg.”

A csengelei liget is elkészült, sokáig állt is, csak a Pántlika út új nyomvonalába beleesett, így a fákat 1979-ben kivágták. Hogy ez a liget hogyan nézett ki, hiteles forrást nem találtam. Talán volt emléktábla is, de ez is bizonytalan.

Nos, az Erzsébet-ligetet és a kocsányos tölgyfacsoportot mosta össze az emlékezet. Aki még mindig bizonytalan lenne, annak nem árt tudni, hogy a szegedi sajtó mindenről beszámolt, már az is hír volt, hogyha a főispán kijött Csengelére vadászni, vagy például Herman Ottó csengelei gyűjtőútjáról is beszámoltak. Hogy a királyné csengelei látogatásáról ne írtak volna, az teljesen elképzelhetetlen. És nem írtak!